HAT-19-02-0300

Hurrá, nyertünk, megyünk Erdélybe!!!!!!!

Covid. Senki, sehova.

Nincs Covid! Hurrá, megyünk Erdélybe!!!!

2022. április 25-én sikerült végre megkezdeni a NAGY KALANDOT! Hajnalban indult el 40 diák a kísérőkkel, fáradtan, nyűgösen – melyik diák szeret korán kelni…. -, ugyanakkor mégis tele izgalommal.

Tudtuk, hogy 5 fárasztó, de érdekes programmal teli nap vár ránk. A kiutazást megelőzően részünk volt felkészítő órában, kis törtélelmi áttekintéssel, valamint alapvető viselkedési szabályokkal. Szüleink külön tájékoztatást kaptak a programmal kapcsolatban. A céh-láda kész, nincs más hátra, indulás!

Nagyvárad érintésével érkeztünk Körösfőre, ahol egy előadást hallgattunk meg Kalotaszeg néprajzáról és hagyományairól. A szállásunk Mezőmadarason volt, egymás mellett álló vendégházakban. Az a vacsora… Annyi utazás után, mennyire jólesett! Idegen ízek, de finom. Házias. Bőséges. Végtelenül kedves, és türelmes kiszolgálással.

Második napra egy kis túra is jutott. Még a lustábbak is élvezték a természetben sétálgatást. Szép az a Tordai-hasadék. Séta közben tájékoztatást kaptunk a természeti jelenség kialakulásáról, a Szent László legendáról. A római katolikus templomnál megemlékeztünk a vallásszabadságot kimondó 1568-as országgyűlésről is. A nap végén ismét a meleg fogadtatás, a meleg vacsora…. És tudtuk, hogy másnap találkozunk a másik suli diákjaival is!

Marosvásárhely, Teleki Téka, aztán végre találkozás a többiekkel a Bolyai Líceumban. Koszorúzás, beszélgetés, ismerkedés, barátkozás… Mennyi hasonlóság van két idegenben. Elképesztő. Van egy csomó új kontaktom! Jó is, hogy másnap is közös program volt a maroshévíziekkel. Elmentünk a Gyilkos-tóhoz és végigsétáltunk a Békás-szorosban. Sehol egy medve… Mondjuk, ez örömhír is lehet…

Vacsorára újra Mezőmadarasra tértünk vissza, aztán pakolás. Másnap indulás haza. Tudtuk, hogy lesz még program, valahol vártuk is a hazaérkezést, de volt egy kis szomorúság is. Új helyek, új emberek, maga a kaland, na és vissza majd a suliba. Ne mááárrrr…

Hazafelé Mezőségi kiránduláson vettünk részt. Ugron család kastélya, Kallós Zoltán Alapítvány Néprajzi Múzeum, és Bánffy kastély. Elég későn érkeztünk haza. Fáradtan. Nyűgösen. Pont, ahogy elindultunk. Viszont már tele élménnyel!

És tudtuk, hogy augusztusban újra találkozunk a „kinti ismerősök” jó részével, hisz nyáron ők utaztak Magyarországra.  Azért az egy kicsit jó érzés, hogy nekik sem volt egyszerűbb. Jó a program. Jók a helyek. A lehetőségek. De nagyon sok. Mire hozzánk érkeztek, már túl voltak Debrecen megismerésén, jártak Pesten a várban, az Országházban, és benéztek a Paksi Atomerőmű látogatóközpontjába is. Két nap alatt!!!!! Aznap, amikor mi körbevezettük őket az iskolánkban, egyéb közös múzeumi program is volt Szekszárdon, aztán irány Pécs és a Zsolnay negyed! Az ő kirándulásuk 4 nap volt. Hazafelé Mohács, Nemzeti Emlékhely. 

Összesen 9 nap. 5 + 4. Töménytelen információval, rengeteg látnivalóval, szép helyekkel, jó kajákkal, jó emberekkel. Jó ez!

Kapcsolódó képgaléria