Projekt megnevezése: Lemorzsolódás csökkentése a Szekszárdi Szakképzési Centrum tagintézményeiben

Projekt azonosító száma: GINOP 6.2.3-17-2017-00038

Kedvezményezett neve: Tolna Megyei Szakképzési Centrum

Projekt megvalósítás időszaka: 2018. január 1 – 2021. június 30.

Szerződött támogatási összeg: 550 Millió  Ft

Támogatás mértéke: 100%

2. Fejlesztés - differenciálás munkacsoport beszámoló

Készítette: Antus Brigitta

Fejlesztő órák száma: a 2018/2019. tanévben 900, a 2019/2020. tanévben 854 óra.

Fejlesztő órák célja:
A tanév eleji bemeneti mérések is azt igazolták, hogy diákjaink többsége a megfelelő alapok nélkül érkezik a középiskolába., pedig a szaktárgyi fejlődés alapját az általános iskolából hozott ismeretanyag és az ott elsajátított készségek jelentenék.  Ebből következően fejlesztő foglalkozásaink alapvető célja a hiányzó alap- és kulcskompetenciákat pótolni, fejleszteni.

1. Hiányzó alap- és kulcskompetenciákat pótló foglalkozás szövegértés, anyanyelvi kommunikáció, magyar nyelv és irodalom területen

Az anyanyelvi teszt eredményei a 2019/2020-as tanév elejére 15,92%-kal elmaradtak az egy évvel korábbihoz képest, pedig az iskolai siker, boldogulás alapját minden tantárgy esetében az értő olvasás jelentené. Ebből következően amikor az anyanyelvi kommunikáció alapkompetenciát további részterületekre, tevékenységekre bontottuk le, az egyik legfontosabb fejlesztendő területnek az írott és a hallott szövegek értését tekintettük.

További részterületek, tevékenységek:

• Szövegalkotás szóban
• Szövegalkotás írásban
• A különböző nyelvi stílusok sajátosságainak megfelelő helyes nyelvhasználat
• A szókincs bővítése
• Az információk feldolgozása és közvetítése
• A szóbeli és írásbeli érvelés

2. Hiányzó alap- és kulcskompetenciákat pótló foglalkozás matematika területen

Bár a matematika teszten elért eredmények némi javulást mutattak (9,62%) a 2018/2019-es tanévhez képest, megállapítható, hogy diákjaink többségének a matematikai kompetenciáját kellett leginkább fejleszteni, illetve pótolni a matematika területen tapasztalható esetleges hiányosságaikat. Ebből következően legtöbb csoportunkban ennek a kompetenciának a fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt (mindkét évben 19 csoport) amelyet további részterületekre, tevékenységekre bontottunk le, hogy a fejlesztő tanárok azokat az adott csoport igényeihez tudják igazítani.

• A számok, mértékek, struktúrák készség szinten történő alkalmazása
• Alapműveletek készség szinten történő alkalmazása
• Matematikai eszköztár készségszintű alkalmazása
• Alapvető matematikai fogalmak, elvek, törvényszerűségek felismerése, alkalmazása
• Matematikai feladatmegoldó tudás

3. Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése

Célként szerepelt a beszéd- és íráskészség, a nyelvhelyesség és az interakció fejlesztése.

4. Ágazathoz / szakmacsoporthoz kapcsolódó szakmai kompetenciák fejlesztése

5. Egyéb: tanulástechnika, tanulási módszerek

A hatékony, önálló tanulás is az alapkompetenciák közé tartozik. A fejlesztő foglalkozások célja az volt, hogy különböző tanulási stílusokkal, stratégiákkal, technikákkal ismerkedjenek meg a fejlesztésbe bevont diákok, amelyek közül mindenki ki tudta választani a számára leginkább megfelelőt.

6. Egyéb: tanulási motiváció, indulatkezelés, szociális készség fejlesztése

A fejlesztő csoportok száma:
A 2018/2019. tanévben 43, amelyek tartalmilag az alábbi területek fejlesztésére irányultak:

• hiányzó alap- és kulcskompetenciákat pótló foglalkozás szövegértés, anyanyelvi kommunikáció, magyar nyelv és irodalom területen (8 csoport)
• hiányzó alap- és kulcskompetenciákat pótló foglalkozás matematika területen (19 csoport)
• idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése (7 csoport)
• egyéb kompetenciák fejlesztése: tanulástechnika, tanulási módszerek (3 csoport)
• egyéb kompetenciák fejlesztése: tanulási motiváció, indulatkezelés, szociális készség (6 csoport)

A 2019/2020. tanévben 32, amelyek tartalmukat tekintve az alábbi területek fejlesztésére irányultak:

• hiányzó alap- és kulcskompetenciákat pótló foglalkozás szövegértés, anyanyelvi kommunikáció, magyar nyelv és irodalom területen (6 csoport)
• hiányzó alap- és kulcskompetenciákat pótló foglalkozás matematika területen (19 csoport)
• idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése (1 csoport)
• ágazathoz / szakmacsoporthoz kapcsolódó szakmai kompetenciák fejlesztése (2 csoport)
• egyéb kompetenciák fejlesztése: tanulástechnika, tanulási módszerek (4 csoport)

Csoportalakítási szempontok:
A csoportok létszámát tekintve mindkét tanévben 3-6 fős csoportok kialakítására törekedtünk. A 2018/2019. tanévben a közvetlen célcsoportként bevont tanulói létszám (mentorált tanulók) 50 fő volt, hozzájuk csatlakoztak a tanév eleji mérések alapján fejlesztésre szoruló diákjaink, így összesen 187-en kerültek bevonásra. A 2019/2020. tanévben pedig a 75 mentorát tanulónk vett részt a fejlesztő foglalkozásokon.

Eredmények:
A 2018/2019. tanévben a közvetlen célcsoport tanulói közül (50 fő) 31 sikeresen teljesítette a tanévet. 13 fő javítóvizsgát tehetett, akik közül 5-en sikeresen vették az akadályt, így ők is felsőbb évfolyamba léphettek.
Általános tapasztalat, hogy diákjaink többsége igényt tartott ezekre a foglalkozásokra. Mivel az otthoni körülmények kevésbé segítették őket a tanulásban, nagy szükségük volt az iskolai segítségre, ösztönzésre. Jó szavakkal és dicsérettel csodákat lehetett elérni a náluk. Jó volt megtapasztalni, hogy a pozitív megerősítés milyen fontos.
A fejlesztő foglakozásokon elsajátított készségeket, ismereteket a tanulók a mindennapi életük során, valamint az érettségi vizsgán is kamatoztatni tudják majd.

Digitális oktatás
A digitális kapcsolattartási és a távoktatási formák bevezetése a legtöbb családban – középiskolás diákok esetében is - a szülők aktív támogató közreműködését is igényli. A digitális formában történő kapcsolattartás során küldött üzenetek megértése és feldolgozása, a kapott feladatok megértése kevesebb gondot okoz, de a távoktatásban megkapott feladatok, házi feladatok megoldása, a feladatok helyes feltöltése már több esetben nehézségeket jelent. A tanulók többségét motiválja a távoktatási módszer, nagyon sokan kedvvel ülnek le tanulni és csinálják az újszerű feladatmegoldásokat. Abban azonban az eddigi oktatási formák eredményeként általában nincs gyakorlatuk, hogy munkájuk eredményét hogyan rögzítsék. Sok esetben jelent problémát, hogy egy képet, képernyőképet hogyan kell beilleszteni egy Word dokumentumba.

A fenntarthatóság érdekében elkészítettük a fejlesztés-differenciálás iskolai folyamatszabályozását.

FOLYAMATLEÍRÁS 2.

Folyamat neve: Fejlesztés – differenciálás**

Folyamat célja:

• Az oktatók, osztályfőnökök objektív képet kapjanak a 9. évfolyamos diákok a „hozott” tudásáról (kompetenciáiról), motivációjáról.
• Fejlesztő (felzárkóztató) csoportok megszerveződése a szükségleteknek megfelelően (Annyi 5-6 fős fejlesztő csoport kezdi meg működését, a tanév elején amennyire a bemeneti mérés alapján szükség mutatkozik.)
• Megfogalmazódnak az elérni kívánt tanulmányi célok csoport és egyén szintjén.

Elvárt eredmény:

A fejlesztő foglalkozások munkájába bekapcsolódó diákok körében 10% alatt marad a félévet, tanévet sikertelenül teljesítők aránya.
A fejlesztő oktató és a fejlesztésbe bevont diák hatékony és eredményes együttműködése a tanév folyamán. (10% alatt marad a feladatot visszautasító oktató és 10% alatt marad a csoportot elhagyó diákok aránya.)
A csoport és egyéni szinten megfogalmazott tanulmányi célok 90%-ban teljesülnek.

*: amennyiben lesznek munkaközösség-vezetők, mérési felelős (munkaszerződések)
**: a fejlesztő foglalkozások pénzügyi fedezetét meg kell teremteni (biztosítani szükséges a megfelelő mértékben).