Projekt megnevezése: Lemorzsolódás csökkentése a Szekszárdi Szakképzési Centrum tagintézményeiben

Projekt azonosító száma: GINOP 6.2.3-17-2017-00038

Kedvezményezett neve: Tolna Megyei Szakképzési Centrum

Projekt megvalósítás időszaka: 2018. január 1 – 2021. június 30.

Szerződött támogatási összeg: 550 Millió  Ft

Támogatás mértéke: 100%

3. Szociális hátrányok enyhítése munkacsoport beszámoló

Készítette: Diószeghy Edina

Kiválasztás, bevonás
A 2018-2019-es tanév elején iskolánkban elindult a GINOP-6.2.3 projekt, melynek célja elsősorban az, hogy csökkentse iskolánkban a lemorzsolódást, csökkentse a végzettség nélküli iskolaelhagyók számát, valamint segítse az iskolában diákjaink beilleszkedését, integrációját, felzárkózását, és támogatást nyújtson a sikeres tanulmányokhoz.
Fontos célkitűzése, hogy az iskola eszközeinek fejlesztésével, a kulcskompetenciák megerősítésével, fejlesztésével a szakképzés vonzóbbá tétele a diákok számára, valamint eredményeiknek nagymértékű javítása.
A pályázat megvalósulási szakaszában a Szociális hátrányok enyhítése, mentorálás munkacsoport 3 fővel kezdte meg tevékenységét, tagjai: Antus Brigitta, Valasek Valéria, a munkacsoport centrum szintű munkacsoport vezetője Diószeghy Edina. A munkacsoport célja a lemorzsolódás megelőzése, ennek érdekében egy hatékony mentorálási program kiépítése, megszervezése, a veszélyeztett diákok kiválasztása és a mentorálás működtetése volt. A bevonásban jelentős szerepet kaptak az osztályfőnökök, valamint szaktanárok is, de a szociális munkatárs, és az iskolapszichológus véleményét is figyelembe véve, több napos osztályértekezleteken került sor a diákok kiválasztására. A kiválasztás alapelvei a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet, szociális háttér, tanulási nehézségek, SNI, BTM, védelembe vétel, roma származás, rendezetlen családi háttér, csonka család, árvaság.    Kiválasztásra került 2018. októberében 50 fő, 2019.októberében ehhez csatlakozott 25 fő diák.
A tanév eleji bemeneti mérés során a 9. évfolyamos tanulók matematikai és szövegértési kompetenciáit mértük. A kiválasztás során a mérések értékelése a következők szerint történt:

• 30% alatt teljesítők nem megfelelő szint,
• 30%-50% között teljesítők fejlesztendő,
• 50% fölött teljesítők megfelelő.

A bevonás, kiválasztás kritériumai a következők voltak:

• Szövegértés és / vagy matematika területen 50% alatti teljesítmény a bemeneti mérés során,
• ezzel egyidejűleg a családi háttér és egyéb tényezőket is vizsgáltunk (BTMN, SNI szakértői vélemény, HH/HHH, évfolyamismétlő).

Az indokoltság bizonyítása a megfelelő dokumentumok csatolásával történt.

Mentorálás
A mentorok elsőként elvégezték a bevont tanulók esetében az állapotfelmérést, majd ebből kiindulva Egyéni fejlesztési tervet készítettek. A Fejlesztési tervben megjelenő területek elsősorban az önismeret, szociális képességek, viselkedéskultúra, érzelmek, kommunikáció, tanulás, választott munka világa és életpálya tervezése és vezetése. A fejlesztési terv felülvizsgálatára, újraértékelésére 3 havonta került sor.
A mentorok a mentorálási folyamat során folyamatosan nyomon követték tanítványaik tanulmányi előmenetelét, hiányzásait, kapcsolatot tartottak a fejlesztőtanáraikkal, osztályfőnökeikkel, szaktanáraikkal, a fiatalok szüleivel, esetenként gyógypedagógussal, az iskolai szociális munkással, iskolai pszichológussal.

A mentorálás rendszerének bevezetése, beépítése az intézményi rendszerbe
A bevonás alapvetően pozitív fogadtatásra talált a szülők és diákok körében, egy-két kivételtől eltekintve örömmel és lelkesen vágtak bele a programba. Intézményünkben a mentorált tanulók nagy száma jelentős kihívást jelentett a kollégák számára, akik sokan nemcsak a mentorálásban, de a fejlesztésben is jelentős szerepet vállaltak. Az első, főleg az órarend zsúfoltságából adódó nehézségek után zökkenőmentesen elindultak a mentori foglalkozások. A foglalkozások heti egy alkalommal zajlottak, de igény szerint 2-3 foglalkozást is tartott a mentor kolléga hetente, ha a diák tanulmányi eredménye, lelkiállapota ezt igényelte. A legtöbb esetben sikeresnek könyvelhetjük el a foglalkozásokat, volt azonban néhány tanuló, aki nem volt hajlandó részt venni a programban, sajnos ők tanulmányi eredményüket tekintve sem voltak sikeresek, így kikerültek a pályázatból.

Tanulói élményvilágot gazdagító programok
A 3.számú munkacsoport jelentős szerepet vállalt a tanulók közösséghez, iskolához kötődését, a szociális háttérből adódó hátrányok enyhítését szolgáló és kulturális élményt adó programok megvalósításában. E célból a 3.számú csoport 3 tanulmányi kirándulást szervezett Budapestre (Magyar Természettudományi Múzeum, Csodák Palotája, Parlament), melynek során nemcsak Budapest nevezetességeit ismerhették meg a diákok, hanem tematikus foglalkozásokon gyarapíthatták tudásukat, és szerezhettek tapasztalatokat adott témakörökben, ezáltal szociális kompetenciáik, énképük, önismeretük, együttműködési készségeik is fejlődtek. Kulturális programjaink, melyet a 3.számú és 6.számú munkacsoport közösen szervezett és valósított meg, hozzájárult diákjaink kreativitásának, alkotói képességének fejlesztéséhez, egészségtudatos magatartásának kialakításához, azon túl, hogy a szabadidő hasznos eltöltésére is kiváló alternatívát nyújtott. Ilyen kulturális foglalkozás volt a Baka múzeum látogatása, a Wosinszky Mór Megyei Múzeum múzeumórai foglalkozása, húsvéti és adventi ajándékkészítő kézműves foglalkozások, a kutyamenhelyen való segítségnyújtás, kutyaházak téli szalmázása és adománygyűjtés a menhely számára, farsangi jelmezkészítés, és jelmezes bemutató, a könyvtári és levéltári órák tartása.
Egészségmegőrző, mentálhigiénés program iskolánk védőnőjének közreműködésével valósult meg, szexuális felvilágosító program Diószeghy Edina kolléganő közreműködésével a 9.szakgimnáziumi osztályokban, biológia órák keretében történt.

Kortárs mediációképzés intézményünkben Valasek Valéria és Mármarosi Anita kolléganők vezetésével indult, melynek során a Nagyatádon kialakított és működő kortárs mediációt szerettük volna bevezetni intézményünkben. Iskolai szociális munkásunk képzett mediátor is, és további két kolléga vett részt továbbképzéseken, képzéseken – Dombóváron és Nagyatádon. A program lényege az lett volna, hogy körülbelül azonos korúak segítsék egymást, talán nagyobb a megértés, könnyebben veszik a segítséget a kortársaktól, hisz ők hasonló problémákkal küzdenek.
A diákok, kortárs mediátorok képzése Szálkán a táborban zajlott. Bár a képzés megtörtént, az intézmény életébe végül nem került bevezetésre, erőinket másba csoportosítottuk át.

Netmentor képzés: A kiképzett diákok nagy része bekerült a netmentor programba, mely során általános iskolai osztályokhoz jártak tanulóink 2-3 fős csoportokban, hogy tájékoztatást adjanak az internet használatával kapcsolatban. 24 képzett netmentorral rendelkezünk, képzésük két részletben – Szálkán és az iskolában – történt, mindkét csoport 3 napos tréningen vett részt, a patrónustanárokkal együtt. A program sikerét mutatja, hogy az általános iskolában visszavárnak minket.

Drogprevenció: Három kolléga vett részt drogprevenciós képzésen: Valasek Valéria, Mármarosi Anita, Fetzer János

Digitális oktatás
Vannak olyan tanulók, olyan családok, akiknek a távoktatással és digitális kommunikációval való elérése, hatékony munkáltatása komoly nehézségekbe ütközik. A szociálisan hátrányos helyzetű családok, tanítványaink egy jelentős részéről van szó, akikben sokszor nincs elegendő motiváció arra, hogy a munkára közvetlen formában őket rászorító pedagógus távol kerülésével is erőfeszítéseket tegyenek tanulmányaik folyamatos végzése és előrehaladásuk érdekében. Ezeknek a tanulóknak és családjuknak a társadalom szempontjából talán még a többieknél is fontosabb az iskola közvetlen formában megvalósuló nevelő és oktató tevékenysége, hiszen a családból hozott halmozott hátrányok csökkentésére, esetleg felszámolására elsősorban az iskolai oktatás kínál számukra lehetőségeket. A szociálisan hátrányos családok jelentős részében hiányoznak a digitális kapcsolattartás eszközei, ezeknek a családoknak asztali számítógépeket ajánlottunk fel az otthoni munkához. A távoktatási kötelezettség valamennyi tanulónkra vonatkozóan fennáll. Az osztályfőnököknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanítványaikat is a lehető legnagyobb mértékben elérjék a távoktatási módszerekkel.

A fenntarthatóság érdekében elkészítettük a „szociális hátrányok enyhítése – mentorálás” iskolai folyamatszabályozását.

FOLYAMATLEÍRÁS 3.

Folyamat neve: Szociális hátrányok enyhítése – kiválasztás (osztályértekezlet), mentorálás

Folyamat célja:

• Az egy osztályban tanító oktatók – az osztályfőnökök prezentálása mentén - az első hónap végére átfogó képet kapjanak az adott osztályról, az osztály tanulóiról.
• Az egy osztályban tanítók megállapodjanak osztályszintű elvekben.
• A leginkább veszélyeztetettek kiválasztása megtörténjen a mentorálásra.

Elvárt eredmény:

• A mentorálásba vett diákok körében 10% alatt marad a félévet, tanévet sikertelenül teljesítők aránya.
• A mentorok és a mentoráltak hatékony és eredményes együttműködése a tanév folyamán. (10% alatt marad a feladatot visszautasító oktatók és 10% alatt marad a mentorálást elutasító diákok aránya.)
• A mentor és a mentorált által megfogalmazott célok 90%-ban teljesülnek.